A Moldovai Köztársaság a Kárpát-medencétől keletre, Románia és Ukrajna között helyezkedik el, területe mintegy 34ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 3,5 millió körül mozog. Fővárosa a 600ezres lélekszámmal rendelkező Chisinau.

A 2004-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a népesség 69,6 %-a moldovainak, 11,2 %-a ukránnak, 9,4%-a orosznak, 3,8 %-a gagauznak, 2 %-a bolgárnak, 1,9%-a románnak, 0,3 %-a cigánynak, 0,1-0,1 %-a zsidónak illetve lengyelnek vallotta magát. A 2014-es tavaszi népszámlálás első hivatalos adatai. A soknemzetiségű országban a –törökkel rokon nyelvű – gagauzok területi autonómiával is rendelkeznek. A többségi nemzet által beszélt nyelv a hatályos alkotmány szerint a moldovai, ugyanakkor ennek a román nyelvvel fennálló azonossága vagy attól való különbözősége – miként a moldovai illetve a román nemzetiségé is – éles belpolitikai viták tárgya. A fővárosban a lakosság általában mind románul, mind oroszul szabadon érintkezik.

A Moldovai Köztársaságban a 2014-es parlamenti választásoktól napjainkig mintegy négy kormány működött, a jelenlegi, az ötödik, 2016 januárjában alakult meg. Az általános politikai helyzet nem minden aspektusában stabil, azt a különböző, nyugati vagy keleti orientáltságú politikai platformok vetélkedése jellemzi, amely az utcai politizálás felerősödését is eredményezte. Az elmúlt időszakban az országban nőtt a társadalmi elégedetlenség és a politikai feszültség.

A Moldovai Köztársaság kedves, dimbes-dombos vidék, komoly mezőgazdasági potenciállal, de egyelőre nagyon kevés jól kiépített turisztikai infrastruktúrával. A fővárosban – illetve néhány nagyobb vidéki településen –, különösen nyáron és ősszel számos – elsősorban folklór-jellegű – fesztivál várja a látogatókat. Az ország büszke jelentős borkultúrájára: Cricova, Chateau-Vartely, Milestii Mici – a főváros környékén –, Purcari – távolabb, Odessza felé, az országhatár közelében – kínál látnivalót – például óriási méretű, szervezett látogatás keretében autóval is bejárható földalatti pincerendszereket. Október elején rendezik meg a külföldiek által nagy előszeretettel látogatott kétnapos borfesztivált is. A magán-, illetve turisztikai célú beutazók száma egyébként csekély, a szervezett turizmus mértéke elenyésző. A szállodai és az éttermi szolgáltatások, illetve az általános ellátások sokat fejlődtek az elmúlt években, kevés kivételtől eltekintve azonban még mindig sok kívánnivalót hagynak maguk után, így nem árt a felkészülés és az óvatosság az utazó részéről. Az árak megfelelnek a Közép-kelet-európai szintnek, vagy annál magasabbak.

Moldova kétpólusú ország: megtalálhatóak benne a legmagasabb nyugati elvárásokon alapuló, nagyon színvonalas elemek csakúgy, mint a lényegesen elmaradottabb, ázsiai vidék jellemzői. Miközben például világszínvonalú a telekommunikációs (mobil)szolgáltatói hálózat, az utak és az egyéb közművek nagyon komoly problémákat mutatnak. A kereskedelem bizonyos szegmenseiben gyakorlatilag minden elérhető, ami Nyugaton, ugyanakkor egyes szolgáltatási területeken nagyon jelentős elmaradások tapasztalhatóak. A társadalom ugyanezt a kettősséget mutatja: a szűk, de rendkívül gazdag réteg mellett nagy számban vannak a szegény, leszakadó rétegek képviselői.

Moldovát Európa legszegényebb, legfejletlenebb országaként tartják számon. A moldovaiak a magyarokkal szemben általában barátságosak, többnyire segítőkészek. A helyi társadalom nagy részében létezik egy részben közös történelem valamiféle tudata, illetve a több évtizeddel korábbi hangsúlyos magyar gazdasági jelenlét – Ikarus, Ganz, Globus stb. – jó emlékezete.

Országaink között nincs vitás kérdés, a viszonyt az erősödő és szélesedő együttműködés és a baráti kapcsolatok jellemzik. A kormányközi kapcsolatokat magyar részről a moldovai integrációs célokhoz való érdemi hozzájárulás, a regionális intézményekben való közös fellépés, a fejlesztési programokban való kooperáció, a biztonságpolitikai témákban való egyeztetés és a gazdasági kapcsolatok erősítésének szándéka vezérli.